@sztalker:
Sztalker kollega, nagyon hasonló srófra jár az izzó a burámban nekem is.
“Hááát… Ha spec nekem gyilkolják meg az ártatlan gyermekemet (vagy akár a szeretett kutyámat, macskámat, az most sztem mindegy), és én TUDOM, hogy ki a gyilkosa, akkor már indulok is… (Lehet, hogy közben telefonálok is, azt nem mondom, hogy nem, de hogy nem a gyilkos főnökének, az is biztos. Ez persze személyes vélemény, ki-ki másként reagálhat ilyenkor, elismerem.)”
Mondjuk macskám gyilkosával mit tennék, azt nem tudom, (nincs macskám) de a gyerekem gyilkosa helyett egészen biztosan én mennék sok évre a böribe.
Az időfaktoros vesszőparipám mellett ott nyihog egy másik folyton. Ha tényleg TG gyilkolászott volna, akkor semmi ok sem merült volna fel az ezeréves titkosításra. Ölt, kinyomozták, leültették, megbűnhődött, jónapot, viszontlátásra.